Kollégáinknak három kritériumnak kell megfelelniük:
1. A nyelv birtokosa – Nem sétáló szótár, de nagyon jó az általa tanított nyelvből, és autentikus forrásként, bizalommal tekint rá tanítványa.
2. A tanítás képessége - Veleszületett és/vagy a tanárképzés/oktató munka során szerzett képesség a tudás átadására.
A fentiek birtokában már lehet egy-egy jó órát tartani, hasznos és érdekes tananyaggal, de a 3. feltétel teljesülése nélkül, mindez csak illúzió, és a tudás nem kerül a tanuló birtokába. A tanulás/tanítás egy folyamat. Aki egy-egy tanóra túlélésére játszik, és nem teremt kohéziót az órák között, csak a falra hányja a borsót.
3. Gondoskodó jellem: Eredmény eléréséhez tudni kell, mit „dobtunk a kondérba” és folyamatosan felkavarni. Tudni kell, hogy mit hibázott a tanítvány, lejegyzetelni, és a továbbiakban piszkálni vele. Ismernünk kell a tanítványt, mint embert, dolgozót és tanulót. Röviden fogalmazva, ehhez gondoskodó, jó anyukának kell lenni.
A szakdiploma hiánya nem kizáró ok, megléte nem garancia.
Túl nagy csoport vagy egyéb szervezési hibák esetén persze az ilyen tanár sem tudna csodát tenni.
Kérem, aki ragaszkodik a Headway-es futószalagos rendszerhez, a ’több óra, több pénz, kevesebb felkészülés’ bűvös háromszögéhez, és aki fejezetszámmal válaszol a haladásra vonatkozó kérdésre, máshová jelentkezzen tanárnak!